2012. november 4., vasárnap

ready to start

Bejegyezte: *indiecindie dátum: 19:44
Most hogy Krisztiánnal csilli-villire súroltuk a házat (najó, én a konyhát csináltam több mint 2 órán keresztül, ő meg addig minden mást megcsinált:D), pihenésképpen elmesélem milyen is volt az első két munkanapom. 
Nagyon izgultam péntek reggel, hogy milyen lesz egyébként, de végülis nem volt rossz, azt hiszem én sem voltam annyira béna. Azért eléggé próbáltam gyorsan memorizálni a dolgokat és felvenni a fonalat. Ha minden igaz, sikerült, mert tegnap este, mikor eljöttem, megkérdeztem az egyik üzletvezető csajt, Janát, hogy milyen vagyok, mert ha valamit nem jól csinálok, akkor mondja, és majd máshogy csinálom, de azt mondta h eddig semmi gond, szerinte ügyes vagyok ahhoz képest h még csak a 2 napom volt, illetve úgy látja gyorsan tanulok:) Mondom, ok, az zsííír:) Igazából azért elég máshogy működnek itt a dolgok. Nem éppen olyan mint a vagabondban. A bolt az oxford streeten van, majdnem a primarkkal szemben (ez nem vmi jó dolog, mert minden egyes nap kísérteni fog h menjek be és vegyek vmi fasza cuccot...:D), ami azt jelenti, hogy nagyon-nagyon forgalmas, nem nagyon lehet unatkozni. Nem igazán volt olyan pillanat a két nap alatt, amikor lett volna időm esetleg csevegni a munkatársakkal, mindig volt mit csinálni. Mondjuk ez olyan szempontból nem rossz, hogy az idő viszonylag gyorsan telik, jóformán észre se vettem, hogy eltelt az a 8 óra amit ott kellett töltenem. Ja, merthogy 8 órában vagyok, elvileg 5 nap egy héten, 2 szabad, de ha akarom akkor dolgozhatok majd 6 napot...ha vállalok is iesmit nem lesz belőle heti rendszer mert akkor semmire nem maradna időm abban az egy kis rövidke szabadnapban. A munkatársak egyébként aranyosnak tűnnek, bár egyelőre nem hiszem h különösebben bírnának, merthogy elég sokat kérdezgetem őket egész nap, és ha nem is akarják mutatni, azért némelyiken látom h eléggé unja és semmi kedve hozzá. Illetve ha mondanak is nekem néha vmit, sokszor vissza kell még kérdeznem, mert elsőre nem értem, sokszor még 2.-ra sem és láthatólag ez is egy olyan dolog, amitől nem fognak jobban kedvelni:( Dehát idővel majd csak hozzászokik a fülem ehhez az angolhoz, vagyis a sok különféle angolhoz, amit hallok, merthát dolgozik a boltban, szlovák, svéd, lengyel, indiai, olasz, ausztrál, még egy magyar lány, meg szentem vannak angolok is, legalábbis oanok, akik már itt születtek. Szóval elég vegyes. 
A munka úgy néz ki h megérkezek, mindig negyed órával a műszakom előtt persze, merthogy alapszabály a claire's-nél a dress to sell, ami kb annyit tesz, hogy az adott öltözékemhez össze kell válogatnom kb 70 font (!) értékben mindenféle dolgot (nyakláncot, karkötőt, fülbevalót, hajpántot, vagy bármi egyéb kiegészítőt még) azért, hogy ugye a vásárlókat ez még inkább vásárlásra ösztönözze. Amúgy úgy tűnik működik, mert tegnap volt oan aki megkérdezte h a rajtam lévő karkötőt hol találja. De ami azt illeti, úgy érzem magam ennyi ékszerben mint vmi vásári majom:D Valszeg azért, mert még nem tanultam meg praktikusan összeválogatni a dolgokat, például tegnap vagy 4 nyaklánc volt rajtam meg 6 karkötő:D De azért izgi kitalálni:D Aztán a 8 és fél órám úgy néz ki h fél óra ebédszünet, amúgy pedig minden egyes órára be vagyok osztva vhova, amit mindig le tudok csekkolni, h éppen hol kell lennem. 4 zónára van osztva a bolt, mindegyikben egy pénztár, szóval vagy úgy vagyok beosztva h mondjuk 1es zóna, service, ami azt jelenti, hogy csak kérdezgetem a vásárlókat h segíthetek-e, figyelem, h nem-e lop vki, illetve rendezgetem a polcokat. Vagy pénztárazok is, persze az előbb említetteket is csinálgatom mellette. 
Egyrészt örülök egyébként h itt egy sima eladónak nincs oan hatásköre mint nekem anno a vagabondban, azért az sokkal nagyobb felelősséggel járt, másrészt viszont fura megszokni, hogy nincs meg az alapbizalom, mint ott, pl. minden este táskabemutatás, a pénztár csak kiugrik, csak úgy nem lehet kinyitni, ha 10 mp-nél tovább nyitva marad akkor a biztonsági rendszer fényképet csinál rólam vagy mi, amit rögtön el is küld a fő irodába...:DD szóval igyekszek nagyon gyors lenni:D 
Ehhez képest mondjuk érdekes, hogy biztonsági őr, vagy vmi detektáló kapu nuku, nekünk kell figyelni a bolti lopásokat...ami azért nekem elég új dolog, nem is nagyon megy még. Azt hiszem az első napomon láttam kettőt is, de nem voltam benne 100%ig biztos, így meg nem mertem lépni...pedighát rengetegen lopnak itt, nem túl nehéz...Azért durva, hogy ha első zónában vagyok, azaz a bejáratnál akkor egy ien kazettaszerű valamit akasztanak a nyakamba, ami azt a célt szolgálja, hogyha mondjuk fellépnék egy bolti lopóval szemben, és ő elkezdene agresszív lenni, mondjuk mittomén meglök, akkor csak letépem a kazettás részt, és az rögtön hívja a rendőrséget :O Ha pedig verbálisan agresszív velem az illető, akkor megnyomom rajta a gombot és felveszi a beszélgetést...elég komoly kis szerkezet. Mondjuk nem hiszem h vha is használni fogom, nem hinném h én bárkinek is mernék szólni h uanmár rakd vissza azokat a dolgokat:D Bár kitudja...
4 hát fizetett szabim lesz, azt hiszem 3 hónap múlva vehetek ki először mondjuk egy hetet, szóval mindenki számítson rá h a szülinapomat igyekszem majd otthon ünnepelni:)))
Meg majd ha eszembe jut, akkor lefotózom magam így felcicomázva, és rakok fel képet, csak h egy jót nevessetek:D
Jah, meg hát ami a legjobb hír az az, hogy Kisztyian csütörtökön megy mekis welcome day-re szóval úgy néz ki felvették, és talán a jövő hét végén kezdhet is, reméljük:)) Juppíííí!:)
Na a végére itt egy kép rólam, csak h engem is lássatok ne csak Kisztyiant:) (helyszín: primark, idióta sapkák részlege:D)

a jobb oldali már egész ermelines;)









0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

 

Dugjuk be valami újba az ujjunk! Copyright © 2012 Design by Antonia Sundrani Vinte e poucos